BORVIDÉKEK

BORVIDÉKEK

A Kárpát-medence északkeleti részén két borvidék, a Beregszász-nagyszőllősi, illetve a Szerednye-vinnai alakult ki, ahol régimagyar szőlőfajtákból, döntően furmintból fehér borok készültek.

Szőlő- és bortermelő települései a Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidékhez tartoztak, amely közigazgatási szempontból Nyugat-Magyarország szőlő-ültetvényeit foglalta magába. Vezető

Ipolymente, Garammente, Muzsla és Kürt a Felvidék legjobb adottságú szőlőtermelő területeit jelentik. Változatos talajok, nagyszerű déli- délnyugati fekvésű dűlői, kiváló 

A történelmi Magyarország legjobb bortermő helyének számított, ugyanis a szerémi borokat a középkorban a borok királyaként ismerte egész Európa. A Duna folyásának köszönhetően

A szőlészet alapjait Erdélyben a bencés szerzetesrendek fektették le, akiknek Szent István királyunk kiterjedt földbirtokokat adományozott, ahol szőlőt művelhettek és borászkodhattak.

A Nagyváradot és a várostól északra, északkeletre elterülő szőlőtermőtájakat magában foglaló borvidéken a 20. század elején a piros bakator és az erdei (fehér bakator)