Apai nagyszüleim 1910 környékén érkeztek erre a területre, elkezdtek gazdálkodni, és a 40-es években már 5 hektáron 22600 tő gyalogszőlőt műveltek. Akkortájt 3 fajta szőlőt termesztettek egyenlő arányban.
Az államosítás után a család használatában a terület egy töredéke maradt csak, majd a restitúció után családunk visszakapta az eredeti terület nagy részét. A művelési mód azonban megváltozott, mivel a helyi szövetkezet megszüntette a gyalogszőlőt, és helyébe kordonos szőlőt ültetett.
A Hengerics–birtok családi örökségként 1996-ban került a tulajdonomba. Itt kezdődött szőlész–borász pályafutásom.
Az itt termelt borokra elsősorban a különleges ízkarakter jellemző, boraim természetes úton, adalékanyagok nélkül készülnek.
A birtokon eredetileg egy kétszobás gangos parasztház állt, melyet 1925-ben építettek apai nagyszüleim. 2010-ben került átépítésre és nyerte el mostani formáját.
Ennek köszönhetően két borkóstoló helyiséggel gyarapodott, illetve az egyik helyiség alá új pince épült. Olyan környezetet szeretnék létrehozni, mely hangulatával, arculatával méltó módon képviseli a terület hagyományait, és régiónk egyre dinamikusabban fejlődő borkultúrájának jelentős központjává válhatna.