A borfogyasztás aggasztó mértékben csökken világszinten és sajnos ez nincs másként az öreg kontinensen és bizony szűkebb pártiánkban, a Kárpát medencében sem. A felnövekvő nemzedékek élettempója, TikTok-, Insta-, Facebook-, Netflix- és YouTube-befolyásoltsága nehezen összeegyeztethető a valódi borélvezet elmélyültségével.
A borivás lassan a középgeneráció szokásává válik, a fiatalok inkább koktéloznak, söröznek. Mindez szerencsére a minőségi szegmensben kevésbé érződik, s annak egy különleges részében, a natúrborok világában pedig egyáltalán. A natúrboros trend a fiatalokat legalább annyira érinti, ha nem jobban, mint a többi nemzedéket. S nem lehetetlen, hogy a prémium borokat kínáló egységek bevonzzák az Y és Z generáció tagjait is. Mindez a mi felelősségünk is, a szülőké, akik elindítjuk ezeket a fiatalokat a maguk útján.
A borbárok amellett, hogy a borrajongók naprakészségét szolgálják, segítségünkre lehetnek abban, hogy kortársainkat vagy az utánunk jövő generációt meggyőzzük arról, hogy milyen elképesztő gazdaságú a borvilág s ebben a dzsungelben utat vágni magunknak ritka nagy élmény.
Nézzük, hogy áll Szeged testvérvárosa, a „kis-Bécs”, azaz Temesvár ebben a tekintetben!
A város első számú borbárja egyben a szakma által legtöbbre tartott s egyik legnépszerűbb étterme, a Vinto. Egy olyan különleges utcasarkon található, melyet meghatározó mindkét utca az Osztrák-Magyar Monarchia korabeli nevét kapta vissza a rendszerváltás után: az egyiket Savoyai Jenőről, a másik Mercy grófról nevezték el. Az is különleges, hogy a két utca által képezett négy sarok mindegyikén egy-egy színvonalas vendéglátó egység működik. A Vintoval szemben egy a házias konyhát képviselő Nagymama háza (Casa Bunicii), „srégen” szemben a meglepően népszerű Scotland Yard pub, ahol sertésfület és sertésbőrt is felszolgálnak sör- vagy borkorcsolyaként, a Mercy utca másik oldalán pedig a hütték hangulatát idéző Zay.
A 2019-ben megjelent Gault Millau kalauz a Vintonak adta a legtöbb pontot, 11,5-öt, a Tripadvisor közönsége hosszú évekig az első helyre tette, jelenleg a másodikon áll, kereken 559, nem kevés 5 pontos értékeléssel, 4,7-es átlaggal. Konyhája igényes, nemzetközi ihletésű, jó minőségű alapanyagokkal dolgoznak. Nagyjából féltucat alkalommal ettünk náluk, a 2022-es, őszi látogatásunkat leszámítva mindig meggyőző volt a gasztro-élmény is. A többszáz tételes borszelekció elképesztő, felöleli szinte az egész világ bortermelését, a poharazott választék is tekintélyes. Az árak a járvány után jelentősen emelkedtek, mint mindenütt. Lassan egy pohár bor árából egy egész üveggel vásárolhatunk a szaküzletekben. A beltér rendkívül hangulatos, a kiszolgálás kifogástalan.
Másodikként a Wineguyt említeném, a Városháza (jelenlegi román nevén Ungureanu) utca végén, a 17-es szám alatt. A beltérben körbe-körbe megrakott borospolcok, az egyik polc felett egy képernyőn a több borszakértői oklevéllel rendelkező tulajdonos magyaráz a borokról, végtelenítve. A nyers téglás falat fehérre meszelték, ahol nem takarja polc, ott borokkal kapcsolatos berámázott plakátokkal díszítették. Az egyik polcon borok helyett poharak és könyvek, többek között megvásárlásra kínált Gault Millau étterem-, valamint bor-kalauzok. A háttérben fogyasztható zene. Nyáron a sétálóutcán berendezett zöld növényekkel szegélyezett teraszt is működtetnek. A borok mellé kínálnak sajtos és felvágottas vegyes tálakat különféle kiegészítőkkel (pl. házi lekvár, kaprigyümölcs, szárított paradicsom), továbbá olajbogyót, ropogtatnivalót és kétféle kenyeret olívaolajjal.
Volt még két borbár, az Enoteca de Savoya, mely szaküzletként működik jelenleg, valamint a Vinoro mely sajnos bezárt, pedig a legprofibb boradagolók rendszerek egyikével dolgoznak, aminek kettős haszna volt. Részint nem okozott nekik problémát, hogy fél decire is kínáljanak drága borokat, részint pedig a nyitott bor a szokásosnál hosszabb ideig megőrzi a minőségét.
Mint látható, a Bánság fővárosa nem áll rosszul borbárokkal, bár elmarad a hasonló nagyságú Brassó mögött, mely fél tucat borbárt tart el. Örömteli lenne, ha a Kárpát medencében minden százezres nagyvárosban működne legalább egy ilyen intézmény. Szegeden társvállalkozásunk, az Oskola utcai Kárpátia borház tölti be ezt a funkciót.
Borbély Zsolt Attila